�si h�zimacska 

 A macska h�zias�t�s�ra vonatkoz� els� �r�sos bi­zo­ny�­t�kok az �kori Egyiptomb�l sz�rmaznak. Az ember �s a macska k�lcs�n�s el�ny�k�n alapul� bens�s�ges kapcsolat�r�l m�r az �-Birodalom idej�b�l vannak adataink. Ezek szerint az egyiptomiak m�r 4000 �vvel ezel�tt te­ny�sz­tet­t�k a macsk�t, amely kezdetben a gabonak�szletek k�r�li r�gcs�l�irt�s miatt volt n�lk�l�zhetetlen, k�s�bb azonban szent �llatt� v�lt �s k�l�n kultusza lett. Bastet istenn� macska k�p�ben jelenik meg az �br�zol�sokon. A macskatemet�k bebalzsamozott leletei arra utalnak, hogy ezeknek az is­te­ni �llatoknak az �sei az afrikai vadmacsk�k (felis silvestris lybica) voltak. H�­zias�t�suk azonban sokkal kor�bban kezd�dhetett. K�zel-keleti k�be v�sett �b­r�zol�sok maradtak r�nk Kr. e. 3–4000-b�l, de csontleletek m�g enn�l is r�gebbr�l. Jerik� mellett pl. 9000 �ves maradv�nyokat tal�ltak, Ciprus szi­ge­t�n pedig m�g kor�bbr�l sz�rmaz� �llkapocs-csontokat. Eddig azonban nem volt bizony�t�k arra, hogy ezek t�nyleg h�zias�tott �llatok lehettek. A francia paleozool�gus Jean-Denis Vigne �s munkat�rsai 2004 �prilis�ban fedezt�k fel a ciprusi Shilloukambos melletti egykori k�korszaki telep�l�s (Kr. e. 8300–7000 ) temet�j�ben azt a s�rt, amelyben az eltemetett ember mellett egy apr�l�kos gonddal elhelyezett macska csontjait is megtal�lt�k. Az egye­l�­re nem tudhat�, hogy kultikus, vagy »egyszer�« kedvenc �llatr�l van-e sz�, de az felt�telezhet�, hogy a macska h�zias�t�sa m�r 9500 �vvel ezel�tt is meg­t�r­t�nhetett.

Forr�s